Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Csók István és Rudnay
Gyula tanítványa volt. Tanulmányutat tett Ausztriában, Itáliában és
Franciaországban. A két világháború között több kiállításon szerepelt
a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban, majd évekre felhagyott a
festészettel. 1948-ban megújult erővel ismét komoly művészi
munkához látott. Kiállításai voltak itthon és külföldön (Fényes Adolf
Terem, Ferencvárosi pincetárlat, NDK-1968,1969, Csehszlovákia, stb.)
Érzelmi telítődés és az emóciók finom árnyaltsága jellemzi festészetét.
Vízfestményeiben a plein-air hagyományait folytatja. Olajképei
dramatikusabbak, az expresszionizmushoz közelítenek. Egy műve a
Fővárosi képtárba került, de alkotásai megtalálhatók több állami
intézményben is.